|
|
Az ember valós szükségei.
Mit
jelent jól élni? Hamis és valós teljesség, avagy akik hiába keresik a
boldogságot. Mire és hol keressem a valódi megoldásokat? A életünk
szintjei: a felszínesség, a külsőség és az alapok szintje.
Kérem kattintson az alábbi hivatkozásra és hallgassa meg ezt az előadást!
 Az ember valós szükségei.
Mit jelent jól élni? Hamis és valós teljesség,
avagy akik hiába keresik a boldogságot.
Ez az sorozat - mint ahogyan már említettük - elsősorban nem az Ön
sikerével, hanem Önnel, a személlyel foglalkozik és a sikerével csak
közvetetten.
Mi ebben a különleges? Az,
hogy nem az Ön értéktermelő képességét szolgáljuk, hanem Önt. Sok elmélet
a sikert, az eredményességet teszi központba, és az embert csak
eszközként használja az eredmény eléréséhez. Mit ér a siker, ha közben az
ember rámegy.
Az Ön értéke a teljesítményétől, sikerétől és sikertelenségétől
függetlenül felbecsülhetetlen.
Nagyon sok módszer nem törődik Önnel, és nincs ezzel baj,
így lettek kitalálva. Technológiát tanítanak, cégeket akarnak
felfuttatni. Mi is hasonlót teszünk és ez teljesen rendben van, de
szükségünk van itt még valamire.
Nem akarom, hogy engem, az embert úgy nézzenek, ment egy jó gépet, amit,
hogy ha egy kicsit megtuningolnak, akkor nagyobb nyereséget hoz a
vállalkozásnak.
Ha csendben magába néz, pontosan tudja, hogy van
ott Önben valami nagyszerűség, egy érték, amit a világ lehet, hogy nem
ismer el, amit a főnöke vagy barátja arcán lehet, hogy nem lát. Valahol
mélyen tudjuk, hogy fontosabbak kell, hogy legyünk annál mint, hogy hány
terméket tudunk eladni, fontosabb kell, hogy legyünk annál, mint hogy
mennyi pénzt tudunk keresni. Kell, hogy itt legyen valami több.
Igen, Ön van itt. Egy személyes lény, egy ember.
Ha nem segíthetünk Önnek,
nem tudunk segíteni semmiben. Se a magánéletében, se a munkájában, se a
cégének, sehol.
Elkötelezett, de objektív szemlélők vagyunk, aki
segítenek Önnek meghatározni a helyzetét a valóságban, nevükön nevezni a
dolgokat és megtalálni, vagy csak megerősíteni a helyes irányt a szakmai
és magánéletében. Ön
teszi mindezt, mi csak szolgái lehetünk abban, amit Ön kar.
Legjobb esetben rámutathatunk, néhány apró de jelentős részletre.
Legelőször is, Önnek
szükséges jobban megértenie önmagát.
Ennek a fejezetnek az a célja, hogy segítsen Önnek jobban megérteni
Önmagát, pontosabban a MOTIVÁCIÓIT.
Különbséget kell tennünk szükségek és vágyak között.
Def:
Szükségek
Az emberi létezéshez, az ember emberségéhez nélkülözhetetlen fizikai
(pl.: levegő) és lelki (pl: cél és értelem, állandóság, fontosság,
biztonság, szeretet, erkölcs.) tényezők csoportja. Szükségességük, nem
képezi választás alapját.
Szükségek:
-felismert
-fel nem ismert szükségek (lelki légszomj)
Def:
Vágyak
Az ember emberségéből és lelki felépítésének egyediségéből adódó
kívánságok, kérések, vágyak, melyek megelégülése nem kötelező (pl.: új
kocsi), de a meg nem elégülésük a érzelmi fájdalom bizonyos mértékével
jár együtt.
Egyensúly - A kettő felcserélésének veszélyei
Vágyakból - szükségek
Sok szenvedésünk kényelmetlenségünk abból adódik, hogy valamilyen
vágyunkat, akár jogos vágyunkat, a szükség szintjére emeltük és ezzel
szükségtelenül nagy hatalmat adtunk neki arra, hogy amennyiben az nem
elégül ki, meggyötörjön. Pl: Autó
Bizonyára észrevették, hogy
csak annak van és lehet hatalma fölöttünk, ami fontos nekünk.
Gyakorlatilag azzal, hogy valamit jelentősnek, ne adj Isten,
nélkülözhetetlennek tulajdonítunk az életünkben vagy tevékenységünkben,
hatalmat adunk annak a jelenséget. Hatalmat fölöttünk. Hatalmat a
helyzetek alakulásának, az időnek, vagy más személyeknek, akik azokat a
feltételeket a kezükben tartják.
Nagyon is meg kell fontolnunk, hogy kinek, vagy minek szolgáltatjuk ki
magunkat ilyen mértékben.
A legtöbb embert az gyötri meg a legjobban, ami a
legkedvesebb, legfontosabb neki.
Két lehetőségünk van:
- önvédekezés (semmi se lehet fontos)
- követelőzés (kitaposom a világből ami kell)
Mindkettő rossz.
Nem arról van itt szó, hogy nem szabad vágynunk semmire, nem.
Mindössze arról van szó, hogy nem éri meg fölösleges kötelékek közé
zárnunk magunkat.
A körülményeink
között való elégedettség, mint alaphozzáállás, valójában az egyetlen,
amely valaha is nyugalmat és békességet engedhet nekünk.
Kérem lássák meg a különbséget a egészséges célorientáltság, ami mellett
igenis lehetséges elégedettség és a folytonos többre vágyás, "a
szomszéd kertje mindig zöldebb" hozzáállás frusztráló
kilátástalansága között.
Szükségek - vágyként
kezelve és elfedve, vagy tagadva
A másik véglet az
amivel kevesebben vannak tisztába, és ez az, hogy igenis vannak
szükségeink, olyanok, amelyekről nem mondhatunk le.
Egyszerűen, nem áll szabadságunkban lemondani róluk, de mert a minket
körülvevő valóság nem látszik megelégíteni őket vagy letagadjuk, vagy
elfedjük őket (Pl: egyáltalán nem tankolunk, és hogy ne zavarjon a
tartalék vészjelző lámpája leragasztjuk egy kis fekete
szigetelőszalaggal), egy pótmegoldással helyettesítem. (Pl: benzin
helyett vízez tankolunk.)
Esetleges
szükségek, azaz vágyak:
Hétköznapi vágyak. Nem kapcsolódnak személyekhez. Kényelem, jólét,
dolgok amiket kedvelünk. (főleg felszínes vágyak )
Pl: Hétköznapi elképzelések, hogy szeretném, hogy süssön a nap, egy új
kocsi, fizetésemelés.
Semmiképpen sem nélkülözhetetlenek.
Kritikus szükségek
ill vágyak:
Lényeges vágyak. Más személyekhez kapcsolódnak. Mély emberi kapcsolatok
és, hogy szemmel látható hatást gyakoroljunk a világunkra. (főleg a külső
életünk szintje)
Pl: Legyenek barátaim, hogy a feleségem szeressen, hogy elfogadjanak,
elismerjenek.
Tartósan visszautasítottságban élni, gyűlöltnek lenni elég kritikus. Pl:
Hajléktalan.
Ezek vágyak szinte a szükség szintjén vannak, de
igenis lehet élni nélkülük, amennyiben a nélkülözhetetlen
szükségeim be vannak töltve
Nélkülözhetetlen
szükségek (valódi szükségek):
Sorsdöntő vágyak. A személyességem nélkülözhetetlen igényei, a lényem
legbelső sóvárgása.
|
A legtöbb ember nincs
tudatában ezeknek a szükségeknek és ezért, miközben a többi vágyával
igyekszik ezeket elfedni azokat, vagy elfolytja, tagadja őket és egy meghatározhatatlan
szomjúságban, ürességben él. - az üresség hajtja vezeti
az életét (az életünk gyökerének a szintje) - nem sikerember, hanem űzött
ember.
Ha
be lennének töltve a legbelső nélkülözhetetlen szükségeink hihetetlen
tartással bíró acélemberek lehetnénk.
Mélyen megelégedett, kiegyensúlyozott, erős jellemű emberek lennénk.
Olyas valaki, aki a nyomás alatt is képes megállni, aki elutasítással
szemben is kiegyensúlyozott, aki a sikertelensége ellenére is képes
nyugodt és bizakodó maradni, átgondolja és kijavítja a hibát és
beleteszi a még szükséges munkát.
|
Ezen keresztül már nincs túl nagy feladata a
kritikus és esetleges szükségeknek.
Pl: Hogy az üzleti tárgyaláson a partner kedves e velem vagy sem, hogy
elfogad e vagy visszautasít, nem olyan fontos. Ha a házastársam
rámborítja az egész napos gondjait, amikor este hulla fáradtan hazajövök,
nem fogok hidegen rámordulni, hanem lesz miből adnom neki. Hogy meg
lesz-e az új kocsim? Belefér az is, ha nem.
Mit teszünk viszont, ha a nélkülözhetetlen szükségeink
nincsenek megelégítve?
- Vagy letagadjuk őket.
- Vagy megpróbáljuk a kritikus és az esetleges szükségeinkkel
helyettesíteni őket.
Pl: A másik emberből, vagy dolgokból merítünk.
A nélkülözhetetlen szükségeink nem célok a sikerhez,
hanem feltételei a sikernek.
Állandó a hajtás. Egymás után próbálom ki a dolgokat, vagy
embereket, amik, illetve akik, meg kellene, hogy elégítsenek. Amíg az ember még nem érte el a célját, addig persze ott
a remény, hogy ha eléri teljes ember lesz. De vajon miért van
olyan sok kiábrándultság az igazán sikeres ember között, munkamánia,
kiégettség, hedonizmus, öngyilkosság.
Még ha sikeres is lesz, nem lesz boldog.
Üres gazdagság, üres siker, üres lehetőségek, szép
Mercédeszben üres ember.
A nélkülözhetetlen szükségeim nélkül, melyek a
következők, legfeljebb létezni vagyok képes, de nem élhetek:
- cél,
értelem (Az ember lehet sikeres és gazdag, úgy hogy még
nem találta meg az élete értelmét és célját)
- abszolút
fontosság egy kapcsolatban (a házastársának fontos, de
közben úgy érzi, hogy helyettesíthető is és ha nem akkor is valahogy
kevésnek tűnik egy ember, vagy csoport mint tükör ) és...
- abszolút
biztonság egy kapcsolatban, azaz szeretet. (Olyan
személyes kapcsolatra van szükségünk, ahol feltétel nélkül szeretnek
minket. Ahol a másik tökéletesen ismeri Önt, és mégis elfogadja, ahol ön
a teljesítményével nem kell, hogy kiérdemelje és nem is tudja eljátszani
a szeretetet.) Ilyen nincs, de erre van szükségünk.
- abszolút
állandóság (Folyton változó világ. Negatív
változás-veszítés. Energia 90%-a a változás uralására megy el.
Lehetetlen. Pl: idő, entrópia, pusztulás, elértéktelenedés.)
- erkölcs és
értékrend (Ideje múlt fogalom? Mit szólna hozzá, ha nem
csak mondanánk, hogy nincs helyes és helytelen, hanem elkezdenénk élni
is. Menjünk csak el a Nácizmus világába, ahol az erkölcs relatívvá vált,
ahol már csak statisztikai etikáról, vagy még arról sem beszélhetünk és
egy hatalommal bíró csoport mondja meg, hogy mi az amit lehet és mi az amit
nem. Akarnak egy ilyen világban élni?)
- szépség,
esztétikum (Ön szép legyen kívül és belül.)
Vágyak, meg nem elégített szükségek miatt:
- hatalomvágy
- elismertség
- fontosság
(hatással kell lennem a világomra)
- anyagi vágyak
(birtokolni dolgokat)
- érzéki vágyak
(minden érzéki megtapasztalás)
- ego
(én legyek valaki, meg legyek elégítve)
Pisztoly van az asztalon!!!
Mi itt ma nem okoskodunk, nem filozofálunk, hanem az életünkért
gondolkozunk. A legfontosabb kérdéseket tesszük fel, azokat,
amelyekre hogy ha megkeresik és megtalálják a választ az egész életüket
ráépíthetik.
Amikor gengszterek nagyban kártyáznak, kiteszik a fegyvereiket az
asztalra, valami olyasmit üzenve a többieknek, hogy: "Vigyázz,
nehogy csalni merj! Ha csalsz az életeddel is fizethetsz."
Tilos tét, vagy úgy is mondhatnánk, hogy
pisztoly nélkül filozofálni. Önnek tisztában kel lennie azzal,
hogy amikor ezeket az alapvető kérdéseket feszegetjük a pisztoly, ha
akarja, ha nem ott van az asztalon.
Hogy miért?
Mert a
következtetések, amikre jutunk, meg fogják határozni a
gondolkodásmódunkat, a gondolkodásmódunk az életelveinket, az életelveink
a döntéseinket és a döntéseink a szavainkat és tetteinket és mindezeknek
következményeit le fogjuk aratni. Előbb vagy utóbb.
Tilos úgy gondolkozni, hogy ezt ne tartanánk szem előtt.
Az előadások során olyan
dolgokról fogunk beszélni, amelyek talán kimondottan népszerűtlenek,
viszont annál fontosabbak. Önnek lesznek fontosak. Nem Önnek is, hanem
csakis Önnek. Nem az a célunk, hogy mi megvakarjuk az Ön hátát, hogy
aztán Ön is megvakarja a miénket. Azt szeretném ezzel mondani, hogy készek
vagyunk az igazmondás népszerűtlenségét vállalni és az Önök érdekében
átmenetileg akár az ellenségükké is válni.
Valami többet fogunk csinálni, mint egyszerű személyiségfejlesztő
technikákat megosztani, mint néhány gyakorlatias és jó módszert nyújtani,
melyek segítségével felül tudnak kerekedni a mindennapi frusztráción,
vagy egyre nagyobb és nagyobb befolyással bírhatnak a saját életük és
sorsuk felett. Habár célunk az, hogy gyakorlatias segítséget nyújtsunk,
ennél mégis többet készülünk tenni.
Mélyre fogunk menni!
Nem csak mélyebbre, hanem valóban mélyre, a problémáink és az
életünk gyökeréhez. Arról
fogunk beszélni, ami valóban fontos. Önökkel együtt el fogjuk hagyni a
felszínesség biztonságát és azokról a dolgokról fogunk beszélni,
melyekről szinte már bátorság beszélni.
Olyan kérdéseket fogunk érinteni, amelyeknek tétjük van, amely
kérdéseket feltenni kockázattal jár. Kockázattal, mert olyan alapokat
céloznak meg, melyeken az egész életünk az egész egzisztenciánk áll
többé, kevésbé erős, vagy gyenge lábakon.
Talán nem szívesen kérdezünk rá ezekre az
alapokra, mert lehet, hogy kiderül, hogy valójában nincs is min
megállnunk, vagy, hogy eddig hamis alapokra építkeztünk.
Nem kérdezünk, mert lehet, hogy az derül ki, hogy nincs is válasz
és akkor ezzel az eddigi naiv reményünk is szertefoszlana. Vagy
esetleg van válasz, de nem tetszik nekünk, mert az, egyszerűen
alapjaiban rengethetné meg az életünket és ezt sem szeretjük.
|
Nem kedveljük az ilyenfajta
kérdéseket, de ugyanakkor, ha őszinték vagyunk magunkhoz, pontosan
tudjuk, hogy csak ott azok körül a kényelmetlen, mély témák körül
lehet valódi megoldás, a nagyon is valódi nehézségeinkre.
|
Két feltétele van annak, hogy komoly megoldással a
zsebében, vagy sokkal inkább a elméjében, fejezze be ennek az anyagnak az
olvasását és hallgatását:
- Az egyik, hogy nem kerüljük el a mély kérdéseket.
- A másik az, hogy miközben a lényeges a mély dolgokról beszélünk, közel
is engedjük azokat magunkhoz.
Arról már biztosítottam Önöket, hogy mi nem fogjuk
szégyellni a mély és éppen ezért néha kényelmetlen témákat.
Ugyanakkor szeretném megkérni Önt is, hogy a legjobb képessége
szerint legyen a munkatársunk az együttgondolkodásban.
E nélkül a második pont,
miszerint ezeknek a megoldásoknak az Ön számára valódiakká kell válniuk,
annyira, hogy a sajátjaként haza is vihesse őket, meghiúsulna.
Mi az, amit Ön tehet?
Azt, hogy nem
utasítja vissza gondolkodás nélkül a válaszokat, hogy közel engedi
azokat magához.
Ezt néha nem könnyű megtenni.
Persze, hisz valamit mélyre engedni, valamit igazán elfogadni kockázatos.
Nos igen, de kérem, ne feledjék! Akár elkerüljük a
mély kérdéseket, akár megvédjük tőlük magunkat, mindkét esetben csak az
időnket vesztegetjük...
|
|
