|
|
A végső VÁLASZ nyomán!
Feltesszük
az élet legfontosabb kérdéseit és megkeressük a rájuk adható legjobb
válaszokat
Kérem kattintson az alábbi hivatkozásokra és hallgassa meg ezt a
sorsfordító előadást!
Vegyünk egy mély lélegzetet, lépjünk hátra kettőt és tekintsük át
hogy hova is jutottunk.
Oda, ahonnan a legtöbben elmenekültek.
A racionalitás, a józanság helyén, ahol bátran szembenézve a
valósággal azon találtuk magunkat, hogy nincs válasz az életünkre, hogy
miközben feltétlen szükségünk van biztonságra azt látjuk, hogy
valójában nem lehetünk biztonságban, hogy miközben szükségünk van
abszolút fontosságra csak viszonylag vagyunk fontosak, miközben
annyira kellene, hogy feltétel nélkül szeressenek, valójában nem
szeretnek.
Feltétlen szükségünk van rá, hogy tudjuk hogyan fognak ezek a mély
szükségeink megelégülni, de most szembe kell, hogy nézzünk azzal, hogy
valójában nem tudhatjuk.
A kilátástalanság, a reménytelenség helyére jutottunk, oda ahol
rajtunk kívül, bevallottan, vagy be nem vallottan, de hatmilliárd ember
éli az életét.
Azon a helyen vagyunk ahol nem maradt számunkra más választás,
mint hogy:
1.
Elfogadjuk,
hogy az életünknek nincs értelme és így a féktelen hedonizmusba
meneküljünk, vagy
2.
Újra
irracionálissá válva, visszatérjünk a mi kis tetszőlegesen választható,
szubjektív valóságunkba, ahol nem kell szembenézni semmivel, de ahol
reggelenként ugyanazzal a jól ismert aggodalommal, tudatalatti félelemmel
ébredünk és ahol esténként megint mellénk fekszik a feloldhatatlan
bűntudat, a csontjainkat rágó bizonytalanság és rettegés attól, hogy
talán mégis elrontottuk, mi rontottuk el, mégpedig végleg az életünket,
hogy valahol odakint a valóságban, amelytől ugyan elfordultunk, mégis ott
van valahol a valódi megoldás és mi nem törődtünk vele.
3.
Vagy
utolsó lehetőségként továbbra is racionálisnak maradva, szembenézünk az
utolsó racionális válasszal.
Az elménk, akár elismerjük akár nem, egy igazság kereső
mechanizmus.
Nem tudjuk lekenyerezni egy jól hangzó hazugsággal, de ugyanúgy nem
tudjuk megnyugtatni egy megalapozatlan igazsággal sem.
Talán egy ídőre le tudjuk csendesíteni, de a mély, tudat alatti
félelmet rizsával nem tudjuk legyőzni.
Vegyünk egy példát.
A feleség aggódik a család gyenge anyagi helyzete
miatt, mire a férje azt mondja: Ne aggódj drágám, minden rendben lesz.
Nos ha ennek a kijelentésnek nincs valóságos alapja akkor nagyon
valószínű, hogy nem fogja megnyugtatni a feleséget, vagy ha mégis, akkor
a nyugalma csak pillanatnyi, a félelem irracionális elfojtásnak az
eredménye és a következő aggódó gondolat felszínre törésénél semmivé
lesz.
Ha viszont a férj fel tud mutatni egy eddig titokban tartott sok millió
forintos bankbetétet, a létrejövő nyugalom valódi lesz. Figyeljük viszont
meg, hogy még ebben az esetben is fel fel törnek a régi félelemnek a
gondolatai, de ezek most már hatásosan megítélhetőek a megnyugtató
igazsággal, ebben az esetben a sokmilliós bankbetéttel.
Egy megnyugtató objektív
igazsággal, valóságos megoldással könnyedén felülkerekedhetnénk a beteg,
szubjektív véleményeinken, érzéseinken, félelmeinken.
Nem kellene tennünk egyebet, csak folyamatosan szembesítenünk a
tudatalattinkból feltörő hazug félelmet a megnyugtató objektív
igazsággal.
A kérdés csak az:
Van e egy ilyen megnyugtató, abszolút igazság a
látható valóságban?
Ha van, ezt a megnyugtató igazságot, elsődleges
feladatként, célszerű módon kellene minden emberi lénynek megtalálni.
De ha ez ilyen egyszerű, akkor miért lelki beteg
az emberiség 98%-a?
Megmondom. Mert az emberek 98%-a számára nincs megnyugtató
igazság, nincs valódi megoldás. Nincs, nincs, nincs! A minket
körülvevő látható világban tudni illik nincs semmi ami valódi, azaz
abszolút megoldást nyújtana a lelkünkből feltörő negatív gondolatokra. A
két legalapvetőbb szükségünket a fontosság és biztonság után semmi
relatív dolog nem tudja abszolút módon megelégíteni.
Ezzel a látszólagos kilátástalansággal szembenézve nagyon könnyű
olyannak látni a valóságot, mint ha a sors mindössze valamiféle gonosz
játékot űzött volna velünk azzal, hogy olyan vágyakat ültetett
belénk, amelyek megelégíthetetlenek, mintha az lett volna az egyetlen
célja, hogy szenvedni lásson minket.
Nem logikusabb e mégis csak azt
feltételeznünk, hogy ahol ilyen nagy szükség van, ott annak a szükségnek
megoldása is kell, hogy legyen.
Pl: Nem lehet hogy ez valami olyasmi, mint a fizikai testben a fájdalom,
amely mintha az ellenségünk lenne, közben az egyik legjobb barátunk, az
aki a rendellenességre, a veszélyre figyelmeztet minket. Fájdalmat okoz,
hogy megmentsen a nagyobb, esetleg végleges veszély elől. Ha nem lenne fájdalom,
ráülhetnék a sparherdre és csak azt érezném, hogy büdös van.
A hibás
előfeltevésnek hibás következtetés az eredménye. Meg kell találni a
megfelelő világképet, filozófiát és azzal a megfelelő ismeretelméleti
alapot.
Miről is van szó?
Arról, hogy amint egyre közelebb kerülünk az élet gyökeréhez a
kérdéseink egyre inkább filozófiaiak ill. vallásiak, ahol mi a szónak
a lehető legtágabb értelmét vesszük, azaz az ember világszemléletét,
mintegy véleményét a valóság általa közvetlenül meg nem ismerhető
területeiről.
Ebből a szempontból minden ember vallásos
és filozófus, hisz minden embernek van világnézete, vagy másképp mondva
egyetlen ember sem élhet világnézet nélkül.
A fent említett értelemben vett filozófiának három
alapvető kérdése van (F.A.Schaeffer), melyek:
1.
A
lét kérdése (Annak a kérdésnek a
megválaszolása, hogy valami van.)
2.
Az
ember, azaz annak a kérdése hogy az
ember határozottan különbözik a nem-embertől (személyesség, a személyes
szükségletek és az erkölcsnek a kérdése) és végül
3.
A
megismerés kérdése. (Az
információ létezik és megismerhető.) Az ismeretelmélet tárgya az, hogy
honnan tudjuk, amit tudunk, és hogyan lehetünk biztosak benne, hogy amit
tudni vélünk a minket körülvevő valóságról, az helyes. A módszertan pedig
azt vizsgálja hogy miként juthatunk el az igazsághoz és a tudáshoz.
Amennyiben ezekre a kérdésekre kielégítő választ
kapunk, birtokába jutunk azoknak az alapoknak melyekre építkezve az egész
életünket a helyére tehetjük. A megfelelő alapokból kiindulva megtalálhatjuk a választ az életünk MINDEN fontos
kérdésére, legyen az üzleti, magánéleti vagy kapcsolati kérdés.
Mielőtt belemennénk ezeknek a kérdéseknek a komoly vizsgálatába, hadd
tisztázzak valamit.
Az ember szabad.
Mégpedig teljesen. Szabad irracionálisnak lenni éppúgy mint
racionálisnak, szabad őszintének lenni és szabad arra is hogy csaljon.
Szabad rá, hogy alázatos legyen és szabad arra is, hogy büszke legyen még
pedig a végletekig.
Az ember szabad... de aratja is a döntéseinek következményeit.
A szabadsága nem menti fel a felelőssége alól.
Mi most talán az élet legfontosabb
kérdéseit tesszük fel. Rá fogunk kérdezni a valóság végső okára és
amennyiben erre a kérdésre racionális, logikus a tapasztalatainknak
megfelelő választ találunk, azzal egyben meghatározódik a világképünk
és egyeben az ismeretelméleti alapunk, az amellyel aztán gondolkodva
összhangba kerülhetünk a valóság egyéb részleteivel is.
Ahhoz viszont, hogy a most következő gondolatmenet mindazt a
nyereséget hozhassa Önöknek amit magában rejt, most alázatosaknak kell
lennünk, őszintéknek, racionálisaknak, de ami még sokkal sokkal fontosabb
az, hogy bátrak legyünk.
Elég bátrak ahhoz, hogy ragaszkodjunk az igazsághoz és elvessük a
tévedéseket még akkor is, ha kiderül hogy az igazság valami egészen más,
mint amit mi eddig gondoltunk.
Meg fogjuk keresni a valóság végső okát.
Szembenézünk azokkal a válaszokkal, amelyek egyrészt
megmagyarázzák mindazokat a kérdéseinket amelyek nélkül nem élhetünk,
másrészt kigyomlálják a valóságról alkotott, talán kényelmes, de
ugyanakkor gyilkos elképzeléseinket.
Kérem Önöket vizsgáljuk meg az összes jelentősebb világképet
részrehajlás nélkül. Tegyük félre néhány percre az előítéleteinket, a
neveltetésünket, az érdekeinket és véleményeinket.
Csak néhány percere hagyjuk abba a
valóságnak a saját szánk íze szerint való torzítását és nézzünk vele
szembe, amint az VAN.
Az egyetlen jó mód az elmélkedésre az az, amikor
pisztoly van az asztalon. Amikor tétje van a gondolatainknak, amikor
minden egyes gondolkodó szembe kell, hogy nézzen az elmélete
következményeivel, vagy sokkal inkább amikor elég nagyra növeljük a
tétet ahhoz, hogy egy felfuvalkodott büszke kis hólyag ne merészelje ránk
erőltetni az üres, magamutogató eszmefuttatását.
Valahogy így: Ez a véleményed? Igen? Akkor élj is TELJES
következetességgel a filozófiád alapján!!!
A hamis filozófiákat a mindennapi élet
olyan szigorúan meghazudtolja, hogy a legelhivatottabb követőik sem
képesek élni a vallott filozófiájuk alapján. Következetlenségre
vannak kárhoztatva, amely következetlenség mellett a mindennapokban el
kell siklaniuk valahogy.
A romantikának vége,
jöjjön a realizmus!
Ha nincs igazság, akkor nincs remény sem.
Igazságról pedig nem lehet szó ott, ahol nincsenek megfelelő alapok.
Nézzünk szembe a valósággal és keressük meg a megfelelő alapokat.
Nézzünk szembe a valósággal és vállaljuk a
tévedés kockázatát. Ha tévedtünk forduljunk meg és menjünk tovább a
helyes irányba.
Félre a szemeinket elhomályosító optimizmussal
és a légypapírként ragadó romantikával! Félre, de ne azért hogy aztán
nihilistákká legyünk. Nem! Félre azért, hogy megtalálhassuk a valódi
választ.
A valódit.
Kérem Önöket, könyörgöm, ne szórakozzunk.
Az élettel TÉNYLEG nem érdemes.
Amennyiben még nem tette volna, kérem kattintson
az alábbi hivatkozásokra és hallgassa meg ezt az előadást! (Kérem
haladjon sorba!)
 A
végső VÁLASZ nyomán! I. Rész
Feltesszük az élet legfontosabb kérdéseit és
megkeressük a rájuk adható legjobb válaszokat
A
végső VÁLASZ nyomán! II. Rész
Feltesszük az élet legfontosabb kérdéseit és
megkeressük a rájuk adható legjobb válaszokat
A
végső VÁLASZ nyomán! III. Rész
Feltesszük az élet legfontosabb kérdéseit és
megkeressük a rájuk adható legjobb válaszokat
Az Ön szolgálatában:
ui.: Ezt az oldalt a www.uzletkotesorommel.hu szponzorálja!
uui.: Kérem hogy erre
a levélre NE VÁLASZOLJON! - Ezt az e-mail címet kizárólag levélküldésre
használjuk. Amennyiben fel szeretné venni velünk a kapcsolatot kérem
használja az erre a célra létrehozott Kapcsolat oldalunkat.
|
|
